A diagnosztikai ultrahang a 70-es évek elejétől terjedt el az orvosi gyakorlatban. Nagy előnye, hogy semmilyen kellemetlenséget vagy kockázatot nem jelent a páciens számára. A diagnosztikai ultrahang vizsgálat szemben a röntgennel vagy az MR-rel egy dinamikus vizsgálat, melynek számos előnye van. A különböző képalkotó vizsgálatok egymást a legtöbb esetben nem helyettesítik, hanem kiegészítik. Sok esetben pl. a röntgen és az ultrahang vizsgálat együttesen már olyan egyértelmű diagnózishoz vezethet, hogy MR vizsgálatra már nincs is szükség.
Sok esetben alapvizsgálatnak tekinthető, hiszen sugárterheléssel nem jár, így szükség esetén többször is ismételhető. Az orvosok a modern képalkotó módszerek közül általában elsőként alkalmazzák.
- Rendelőnkben a diagnosztikus ultrahangot ortopéd szakorvosaink közül többen az alapvizsgálat részeként, mint kiegészítő vizsgálatot alkalmazzák.
- Rendelőnkben jelenleg radiológus által végzett, önálló vizsgálatként nincs lehetőség
Sebészeti és nőgyógyászati alkalmazása mellett, ortopédiában csak az elmúlt évtizedben nyert teret, az egyre korszerűbb ultrahang gépeknek köszönhetően. Korlátozott felbontása miatt 1-2 cm-nél kisebb struktúrákat nehezen lehet vele megítélni, de gyakorlott kézben a csontok és, lágyrészek vizsgálatára kiválóan használható eljárás. Megítélhetőek vele az ízületi szalagok, izmok állapota, akár mozgás közben is. Emellett lágyrész daganatok vizsgálatára is alkalmazható.
Ha az ultrahang elér egy szervet, akkor a kibocsátott hanghullámok egy része visszaverődik, másik része továbbhalad. A vizsgálófej elektromos kristályokat tartalmaz, melyek egyrészt előállítják az ultrahang hullámokat, másrészt a szövetek felületéről visszavert hullámokat veszik fel. A jobb képminőség érdekében az emberi test és a vizsgálófej közé zselés anyagot kell juttatni. A fej egy számítógéphez van kötve, így a vizsgáló rögtön látja az eltéréseket. A különféle szervekhez eltérő vizsgálófejek használatosak, melyek felbontó- és áthatolóképessége a célnak megfelelően különböző.